|
Cserháti
szállások, Cserhát szálláshelyei
|
Kastélyszálló és
Egészséghotel
a Cserhát szívében
Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotel
Nógrádgárdony
A Főnix Kastélyszanatórium és
Egészséghotel hiánypótló
szolgáltatás hazánkban: az Európában
már régóta ismert és elismert
egészség- és életmód-koncepció
alapján kialakított szolgáltatások olyan orvosi és egészségügyi
ellátást biztosítanak, amelyek során a Vendégeink nem
találkoznak a hétköznapi orvoslás
hátrányaival, valamint szakembereink teljes körű figyelmét bírják.
Vendégeink a Cserhát szívében megízlelik az
egészségtudatosabb, boldogabb életet, amihez tökéletes
eszközt nyújtanak a jógagyakorlatok, a beszélgetések, a
kirándulások, a
wellness-részleg pihentető és relaxáló szolgáltatásai és
nem utolsósorban a
kastély és parkjának különleges atmoszférája, melyeken
túl a lelki megtisztulást életmód-vezetési és -váltási
tanácsadással, pszichológussal és life-coach közreműködésével is
segítjük.
|
|
|
Rárós Ház |
Ráróspuszta |
|
A Cserhát
(Karancsi
szállásaink
ide kattintva érhetőek el.)
A
Cserhát a Cserhátalja dombos vidékétől az Ipoly völgyéig
húzódik. Középső része dombos, hegyes, nagyrészt
erdőkkel borított terület; déli és északi széle laposabb, folyók,
patakok hordalékával feltöltött mezőgazdasági terület. A
tájegység nagyban meghatározza egész Nógrád megye arculatát.
A Cserhát felépítése változatosabb szomszédaiénál: nyugati részén, az
úgynevezett karsztos Cserháton triász korú, kiemelt mészkőrögöket
(Naszály, Csővári rög) találunk, de a hegység fő tömege, a vulkáni
Cserhát fiatalabb, zömmel oligocén korú, törmelékes üledékes
kőzetekből és az ezekbe benyomult szubvulkáni andezittestekből
(szillekből, kőzettelérekből, kürtőkitöltésekből stb.) áll. Mivel ezek
az üledékeknél állékonyabb kőzetek, az erózió kipreparálja őket:
rendszerint ezeket találjuk a hegyek csúcsain (Teke 566 m, Szanda 528
m) és (a kőzetteléreket) a gerinceken.
A
vidék legmagasabb pontja, a hegység északi peremétől keletre álló, 729
m magas Karancs is egy andezites lakkolit. A szomszédos
Salgó–Kis-Salgó (Boszorkány-kő) vonulat és a Medves
csoportja (Közép-Európa legnagyobb, 13 km²-es bazaltfennsíkja) a
Nógrád–Gömöri-bazaltvidék része. A Cserhát legnyugatibb tagja a
Naszály (654 m), a mészkőrög 200 millió éves.
A vidék a hegyeknek köszönhetően Magyarország más részeinél
csapadékosabb: a hegyek vonzzák az esőfelhőket. A hőmérséklet
is alacsonyabb egy-két Celsius-fokkal, mint az ország délebbre fekvő
tájain: az évi középhőmérséklet 8,8-9 Celsius, az éves csapadék
rendszerint jóval meghaladja a 600 millimétert. Az uralkodó
szélirány a megye nagy részén északnyugati, a völgyek sokszor
meglehetősen huzatosak. A napfénytartam évi 1850–1900 óra.
A dombos jelleg miatt a vidék kiválóan alkalmas túrázásra,
kirándulásra. A területen az országos kéktúra is áthalad.
Itt található Hollókő község is, amely környékével 1987 óta az
UNESCO-Világörökség része. Több vár és rengeteg műemlék
található a környéken.
A
Cserhát látnivalói
Nógrádgárdonyban
lovaglási lehetőség áll a Cserhátban kirándulók rendelkezésére, a
nyírjesi tavon pedig horgász szenvedélyünknek hódolhatunk
cserháti látogatásunk alkalmával. Felfedezhetjük a környékbeli
települések értékeit (Balassagyarmat - Palóc Ház, Csitár, Őrhalom),
megismerhetjük a palóc szokásokat, meglátogathatjuk Mohorán a
Tolnay Klári Emlékmúzeumot vagy Csesztvén a Madách Múzeumot.
Szécsény műemlékekben gazdag, hangulatos kisváros, ahol érdemes
felkeresni a városháza előtt álló, barokk stílusú Tűztornyot, a
felújított Forgách-kastélyban helyet kapó Kubinyi Ferenc
Múzeumot, a közeli ferences rendház büszkeségét, a
Rákóczi-szobát: itt szállt meg II. Rákóczi Ferenc, amikor
fejedelemmé választották.
Egész napos kirándulás tehető a világörökség részét képező
Hollókőre, amely a Cserhát leghíresebb látnivalója. A legfőbb
látnivalókat a XIII. században épült Vár, az Ófalu gyönyörű
műemlék-együttese, falurezervátuma, a csodálatos táji környezet
és a ma is élő népi kultúra alkotja: a hollókői asszonyok a mai
napig felveszik a népviseletet.
A településtől kb. 40 km-re található a lenyűgöző látnivalókkal bíró
Ipolytarnóc, amelyet a község keleti határa mentén elterülő
Ipolytarnóci Természetvédelmi Területen elhelyezkedő őslelet
tett nemzetközi hírűvé. Az 1944-ben védetté nyilvánított terület
földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti
vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú
lelőhelye. Másfél évszázados tudományos vizsgálat eredményeként
1986-ban nyílt meg a világviszonylatban is páratlan jelentőségű
leleteket őrző tanösvény, melyet 1995-ben az összeurópai
természeti örökség részének nyilvánítottak, Európa Diplomával
tüntettek ki. 2007-ben a terület világszínvonalú, különleges
bemutatási eszközökkel gazdagodott. Az épület mellett láthatók azok a
8 millió éves mamutfenyő törzsek, amelyeket a bükkábrányi
bányában találtak, és szállítottak ide.
Kellemes kikapcsolódást kívánunk a cserháti kirándulóknak és
turistáknak!
|
|