A Mátra

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely Magyarország négy legmagasabb hegycsúcsát hordozza (Kékes, 1014 m; Pezső-kő, 971 m; Galya-tető, 964 m; Péter-hegyese, 960 m). 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40‑50 km, észak-déli irányban 15‑22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.

Mátra vonulatai

A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Mátrától a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része - a Magas-Mátra - hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.

A miocén korban kialakult elsődleges vulkáni formák a pliocénra lepusztultak, a folyóvízi erózió völgyekkel szabdalta fel a hegységet. A Mátra dél felé billent, aszimmetrikus felszínét a déli oldalon lankás, hosszú hátak, déli-délkeleti futású völgyek tagolják. A meredek északi lejtőket viszont suvadások, andezitlávából, lávabreccsából álló kipreparálódott sziklák és kőtengerek jellemzik. A főgerinc közelében lévő sziklaképződmények (Szamár-kő, Sas-kő, Disznó-kő) kemény, ellenálló anyaguknak köszönhetik fennmaradásukat. A periglaciális kőtengerek a legutolsó jégkorszakok során aprózódással jöttek létre, amire nevük is utal (periglaciális = jégtakaróhoz közeli). A Mátrában található Magyarország legnagyobb reliefenergiájú területeinek egy része: a relatív szintkülönbség a négyzetkilométerenkénti 350‑400 métert is meghaladja a Kékestől keletre, délkeletre, de nem sokkal marad el ettől a Nyugati-Mátrában a Nyikom hegycsúcs (764 m) környéke sem.Galyatető
A délre fekvő Mátraalja lankásabb, kiterjedtebb; fokozatosan simul bele az Alföld részét képező Gyöngyösi-medencébe. A Mátralába 250‑400 m magas pliocén végi-pleisztocén hegylábfelszíne jóval sűrűbben szabdalt. Mindkét átmeneti térséget kisebb vulkáni kúpmaradványok színezik, melyek közül csaknem eredeti állapotában maradt meg a verpeléti Vár-hegy. A parazitakráter-szerű képződmény azonban a kőbányászatnak köszönheti mai formáját: a kőzetanyag kitermelése során az egykori vulkán belső szerkezete is feltárult. Az utóvulkáni működés tanúi a Mátraalja hidrokvarcit gejzírkúpjai (Asztag-kő, Bába-kő).
Vulkanikus eredete ellenére viszonylag sok barlang, sziklaüreg ismert a Mátrában. A tektonikus eredetű Csörgő-lyuk a leghosszabb közülük: dácittufában kialakult folyosói összesen 370 méter hosszúak, 30 méter mélységbe nyúlnak.
A gazdag érctelepek és a kiváló építőanyagnak számító andezit miatt már a középkorban több bányát nyitottak a hegységben. Sebhelyeik (Gyöngyösoroszi, Recsk) a rekultiváció ellenére ma is meghatározzák a tájképet. A Mátra déli lábánál 7-8 millió éve, a miocén végén létrejött állóvizekben - az egykori Pannon-tó öbleiben - óriási lignittelepek keletkeztek, amelyeket Visonta térségében - „antropogén tájat” kialakítva - külszíni fejtéssel bányásznak.

A Mátrában már régóta foglalkoztak bányászattal. A vulkanikus eredet nagymértékben meghatározza a bányászható nyersanyagokat. Ezek általában ércek, építőkövek. A kitermelés első írásos emléke az 1296-ból származó oklevél, mely vasérc bányászati jogot adományozott az itt élő bányászoknak. Későbbi időkben már nemesfém (arany, ezüst) kitermeléssel is foglalkoztak (Gyöngyösoroszi). Az ércbányászat 1986-ban szűnt meg. Itt volt a Recski rézbányában Magyarország legmélyebb függőaknája, ami az 1100 métert is elérte.
Recsken működött a Recski kényszermunkatábor, aminek a rabjait a közeli külszíni kőbányában dolgoztatták embertelen körülmények között az ÁVH őrei. A főleg politikai rabok tizede nem élte túl a munkatábort. Ma nemzeti történelmi emlékpark.Recski barakk
A klimatikus gyógyhelyeknek köszönhetően a gyógyturizmus kedvelt célpontja. A téli sportok szerelmesei is megtalálják itt a kedvükre való sportolási lehetőségeket. Turisztikai jelentősége a Trianoni békeszerződés után ugrásszerűen megnőtt, mivel ide került át Magyarország legmagasabb pontja.
Az itt élő népcsoportok közül a palócság a legnagyobb. A hagyomány szerint a Mátrában élt a híres betyár, Vidróczki Márton.
A hegység úthálózata jól kiépített a Bükkhöz képest. A Mátrán keresztülvezető legfontosabb út a Gyöngyöst Egerrel összekötő 24-es számú főút, aminek Mátraháza-Parádsasvár közötti szakaszát rali-versenypályaként használják. Másik fontos út a pásztói összekötő út, ami a Mátrakeresztest, Mátraszentimrét és településrészeit (Fallóskút, Bagolyirtás, Galyatető) kapcsolja az úthálózatba, valamint van leágazása Mátraszentlászló és Mátraszentistván felé. Ez az út a Mátranyeregnél csatlakozik a 24-es útba. (A Mátranyereg a hegység fő hegygerincének legalacsonyabb pontja a Kékes és a Galya-tető között, 600 m) Az erdészeti utak is jól kiépítettek, több aszfaltozott burkolatú és szabadon igénybe vehető. (pl. a Mátraalmás - Rudolftanyai elágazás közötti út, ami az észak-mátrai falvakkal teremt kapcsolatot.)
A Mátrában régen kiterjedt kisvasúti hálózat üzemelt, ma két vasútvonalon indít vonatokat a Mátravasút: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza között.

Legújabb mátrai szállásaink

 

 

 

Fényespusztai Pihenőház
Parádsasvár, Fényespuszta




25-28 fős pihenőházunkban - hazánk legmagasabb csúcsainak tövében - várjuk vendégeinket, akik üdülési csekkel is fizethetnek a szállásért ...


 

Rigófészek Vendégház
Mátraszele

3 apartmanból álló, üdülési csekket elfogadó vendégház a Mátra északi, vadregényes részén, akár 14 fő részére...

 

Hanga Vendégház
Parád, Fényes-Pagony




12-18 fős vendégházunkban hazánk legmagasabb csúcsainak tövében várjuk vendégeinket, akik üdülési csekkel is fizethetnek a szállásért és akár a félpanziós ellátásért is...

 

Panoráma Apartman
Parádsasvár




A Mátra egyik ékszerdobozának tartott településén, Parádsasváron várjuk önellátós vendégházunkban Vendégeinket, amelyet mindig egyben bérelhető akár üdülési csekkért is...

 

Tornácos Vendégház
Verpelét




A Mátra- és a Bükkalja találkozásánál, Eger és Egerszalók szomszédságában várjuk a házunk mellett kialakított, különbejárú vendégházunkban várjuk a környéket felfedezni kívánó Vendégeinket. A ház 5 fő elszállásolására alkalmas, és üdülési csekk elfogadóhely...

 

Szamóca Ház
Mátraszentimre




Magyarország egyik legmagasabban fekő településén, a Mátra egyik turisztikai központjában vállaljuk akár 12 fő elhelyezését többszintes, szaunás, panorámás vendégházunkban, ahol akár üdülési csekkel is fizethet...